András napja az utolsó amikor még mulatni lehet a téli böjti időszak előtt, ki is használták ezt eleink és ilyenkor mulatságokat tartottak. Ezt a szokást ápolják a Garabonciások immár több évtizede. - magyarázta Pőcze László, művészeti vezető.

Bemutatkozik ilyenkor a tánccsoport valamennyi korosztálya azokkal az új táncokkal amelyeket improvizatív szinten tudnak, de színpadra lépnek a régebbi érett koreográfiákkal is. A tánc iránt érdeklődő közönség minden korosztálya számára kiváló szórakozást ígér a műsor.

– Az András napi vigasságra ezúttal Almásfüzitőn, a helyi kultúrházban kerül sor, 17 órától. A belépés ingyenes. Az alkalmon mintegy 80 táncos lép színpadra, a legkisebbektől kezdve a már rutinos kamaracsoportig – tette hozzá Pőcze László.

A táncosok új produkciókkal lépnek fel, amelyeket ősz óta gyakorolnak, hogy a tavaszi fesztiválszezon alkalmával már tökéletesen menjen minden egyes lépés.

Nem ez az egyetlen alkalom, mikor találkozhatunk a Garabonciással, hiszen a város adventi ünnepségsorozatán is fellépnek. Karácsonyi műsorukat december 11-én, 18 órától láthatják a látogatók a Szabadság téren.

A Komáromi Garabonciás Táncegyüttest, 1986-ban, a Csokonai Művelődési Központ akkori igazgatója, a népzenével is foglalkozó Solecki Szilárd alapította. Vezetésére első évben Katona István felvidéki magyar táncoktatót kérte fel, majd az együttes vezetője Gábor Klára lett, aki Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett néptánc oktató. Művészeti vezetője 2004 óta az együttes alapító tagja Pőcze László, a Táncművészeti Főiskolán végzett néptánc pedagógus.

Az óvodásoktól a felnőttekig öt csoportban mintegy 100 gyermek és fiatal tanul Dél-Komáromban magyar népi játékokat, néptáncokat.

A Garabonciások kezdetektől fogva szereplői a városi ünnepségeknek, kulturális rendezvényeknek és kialakították saját ünnepüket is az András napi vigasságokat.

A Garabonciás Táncegyüttesnek 1992-ben Kiváló Együttesi címet adományozott a kulturális miniszter, 1994-ben Pro Urbe Komárom kitüntetést, 2009-ben megyei Príma díjat kapott.

Fesztiválmeghívások révén Európa számos országában megfordultak már, így jártak Finnországban, Dániában, Skóciában, Franciaországban, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Olaszországban, Görögországban és természetesen a határ menti kulturális kapcsolatok részeként Szlovákiában a magyar nyelvterületen.

Forrás: sziakomarom.sk