1954 • Oroszországban átadják a világ első atomerőművét

A Moszkvától 100 km-re délnyugatra található Obnyinszk városában 1954. június 27-én kapcsolták rá a magasfeszültségű villamos hálózatra a világ első atomerőművét. Akkori 5 megawattos teljesítményével 10.000 lakás áramellátását biztosította. Az építkezés 1951. január elsején indult, a reaktor beindítására pedig 1954. június elsején került sor, majd a teszteket követően kapcsolták rá a magasfeszültségű vezetékhálózatra, s innen datálják tényleges működését. Az obnyinszki reaktor közel 10 éven át a Szovjetunió egyetlen atomerőműve volt. A kezdeti AM-1-es reaktor ma már nem létezik, 2002-ben végleg bezárták, ám nem műszaki, hanem gazdasági okok miatt: alacsony teljesítménye már nem volt kifizetődő. Akkoriban grafit alapú fékezőanyagot (úgynevezett moderátort) és vízhűtést használtak. A későbbiek során ebből a típusból fejlesztették ki a modernebb RBMK reaktorokat. Az atomerőmű és a hozzá kapcsolódó kutatási központ emellett katonai bázisként is szolgált, hiszen az ötvenes évek közepén itt kezdték el kiképezni a Szovjetunió első nukleáris tengeralattjárójának – Leninszkij Komszomol (vagy K-3) – legénységét is.

1880 • Megszületik az első és egyetlen vak-süket-néma írónő, Helen Keller

Egy betegség következtében 19 hónapos kora óta élt siketen és vakon, mégis Alexander Graham Bell pártfogoltja és Mark Twain jó barátja volt, valamint amerikai elnökökkel is váltott levelet. Három tucat országban adott elő, megszámlálhatatlan embernek adott új reményt és motivációt. Az igazi WMN-power nő: Helen Keller.

1192 • Szentté avatják I. László magyar királyt

Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté László királyt, mielőtt az Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy sírjánál döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.

1046 • I. László magyar király születésének napja

Szent királyunkra, Lászlóra emlékezünk liturgikus ünnepén, június 27-én.
„Boldog László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes nemzetségéből. Kétségtelen édesatyja a nevezetes első Béla, a hírneves András király öccseura; alkotóereje szorgalmából azon években, midőn uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények, szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem csillogott. Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket legyőzni” – olvassuk Szent László 1192 után keletkezett legendájában.