2024. május 16, csütörtök - Botond, Mózes

Hírek

2020. Október 08. 19:49, csütörtök | Világ
Forrás: telex

Európai Parlament: 2030-ra 60 százalékkal kell csökkenteni az emissziót

Európai Parlament: 2030-ra 60 százalékkal kell csökkenteni az emissziót

Fontos mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió nagy környezetvédelmi projektje, a Green Deal, ugyanis az Európai Parlament ma elfogadta a klímatörvényt, amely szerint 2030-ra 60 százalékkal kell csökkenteni az emissziót.

Az új törvényt még a nemzeti parlamenteknek is el kell fogadniuk. A fő cél továbbra is az, hogy 2050-re már nettó karbonsemleges legyen az EU, a képviselők most úgy döntöttek, hogy 2030-ra már el kellene érni az 1990-es szint kibocsátásának 60 százalékos mérséklését.

Az Unió a kezdetekben, pontosan 1951-ben megalapította az Európai Szén- és Acélközösséget. Majd hetven évvel később, 2020-ban az egész EU egyik legfőbb feladata éppen az, hogy ezeket az iparágakat leépítse, vagy legalábbis eltüntesse az európai ipar, de ugyanígy a mezőgazdaság, a háztartások, a közlekedés nettó károsanyag-kibocsátását. A nettó zéró ez esetben azt jelenti, hogy ami csekély széndioxid-kibocsátás óhatatlanul megmarad, azt mindig ellensúlyozni kell, például erdőtelepítéssel - tájékoztat a Telex.

Az EP tegnapi szavazásának eredményét ma tették közzé. A környezetvédelmi bizottság javaslatára a Parlament elfogadta az úgynevezett klímatörvényt. Ezzel azt is támogatják, hogy 2025-ig már nem lesz a tagállamokban semmilyen fosszilis támogatás, 2023-tól minden öt évben szigorú ellenőrzés lesz várható, 2040-ben pedig egy nagyobb felülvizsgálat is következik.
Jytte Guteland svéd baloldali képviselő nyújtotta be a javaslatot, amit a Parlament 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadott el.
“A klímatörvény a Green Deal sarokköve, történelmi pillanat, kötelesség és lehetőség, amiben Európa nagyon elkötelezett, és amelyért mindenkinek együtt kell majd dolgoznia,” nyilatkozta Guteland.

A képviselőnő szerint bár valóban nagyon nehéz történelmi időszakban vagyunk, sok mindennel nézünk szembe, így a koronavírus-járvánnyal is, de sokak szenvedése már ma is a globális felmelegedésből, az életterek ellehetetlenüléséből fakad. „Ha nem teszünk többet, akkor nem vagyunk méltóak a világ vezetésére, egyszerűen nem vagyunk a szükséges képességek birtokában” - mondta.

François Dejean klímakutató, a koppenhágai European Environment Agency (EEA – Európai Környezetvédelmi Ügynökség) munkatársa szerint “azért 1990 a kiinduló év, mert innentől állnak rendelkezésre a fejlett európai államokban komolyan vehető emissziós adatok, a bázisévben egyébként 5 milliárd tonna volt az EU27 államok kibocsátása.” Szerinte ma még sajnos nem állunk elég jól, hiszen 1990 és 2050 között 2020 éppen a féltáv, és csak legfeljebb 24-25 százalékkal sikerült lejjebb préselni a kibocsátásunk, ezért kellett az újrafogalmazott időtávra meghatároznunk az újabb, optimális mérföldkövet.
Tehát az EU komolyan veszi a 2050-es nettó karbonsemlegességet, és a szakemberek e cél eléréséhez határozták meg, hogy mi az optimális mérföldkő, hol kell tartanunk 2030-ban, hogy az emisszió-csökkentés a leggazdaságosabban történjen. A koronavírus-világjárvány kirobbanása óta felerősödtek azok a hangok a nemzeti politizálásban, hogy most fontosabb a munkahelymegtartás és a növekedés, mint a klíma.

Aztán szeptember 16-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mégis meglepte a világot, mert az úgynevezett State of the Union, vagyis évértékelő beszédében némileg váratlanul azt mondta, hogy 2030-ra nem elég a 40 százalékos aktuális célkitűzésben megfogalmazott mérséklést elérni, hanem 55 százalékkal (ez az eredeti elgondolás szigorodott azóta 60 százalékra) kellene lejjebb lennünk. Az elnök ezen kívül sürgette az EU erősebb elköteleződését a zöld kötvények kibocsátásában, az elektromos autók töltőállomás-telepítéseiben és az európai hidrogénvölgyek létrehozásában is, de ez a konkrét szám vált a beszéd legemblematikusabb pontjává, amelynek behajtását végül tettek is követték.
Ami a kritikákat illeti, a klímatagadók, vagy a gazdasági érdekeket hangoztatók (például a széniparukat féltő lengyelek) szerint az EU öngólt lő, a többi gazdasági övezet nem fogalmaz meg ilyen bátor célokat, vagyis mi versenyhátrányba kerülünk. Ám a zöldek és a baloldaliak vezérszónokai inkább kevesellték az intézkedést.
Peter Liese, az Európai Néppárt német szakpolitikusa (az úgynevezett árnyékraportőr) és párttársai higgadtságra intettek, szerintük az EPP-pártcsalád masszívan támogatja a zöld célokat, a 2050-es karbonsemlegességet, de “a 60 százalékos csökkentés most a realitás, nem szabad túlvállalással sokakat a célok ellenségévé tenni, inkább legyen ez egy nyugodtabb hajó, de mindenki maradjon a fedélzeten.”
A vállalás az áramtermelés újragondolása (leegyszerűsítve nulla szén, több megújuló) mellett érinti a közlekedést, a háztartások fűtését és az ipar, illetve a mezőgazdaság legtöbb ágazatát. Ugyanakkor, nem reménytelen. Biztató lehet, hogy 2019-ben (még a koronavírus előtt) soha nem látott mértékben, egyetlen év alatt 145 millió tonnával sikerült visszaszorítani az emissziót, ám így sem állunk jól. Amikor a 2050-es karbonsemlegességi célt elfogadta az Unió, akkor a vállalás évi 75 millió tonnás európai csökkentést jelentett volna, aztán ahogy teltek-múltak az évek, tavaly, vagyis a 2019 és 2050 közötti időszakban már évi 107 millió tonna csökkentésre nőtt a feladat.
Az említett 2019-es csúcsév után, a 2020-as is reményteli, hiszen az idén a koronavírus által visszafogott fogyasztás és különösen a kevesebb közlekedés ismét segített. A globális klímaharcban azonban majdhogynem egyedül küzd az Európai Unió, ugyanis a további nagyhatalmak közül az Egyesült Államok, Kína, Kanada, Japán, Ausztrália és Oroszország is rosszabbul halad, az orosz, a kínai, de főleg az amerikai vezetés ráadásul nem is tulajdonít kellő jelentőséget a kérdésnek.

Ami a magyarokat illeti, Brüsszelben ugyan aktívak voltak, Dobrev Klára kezdte el levezetni a vitát, az előterjesztő bizottságban is volt két magyar, Tóth Edina a Fideszből és Rónai Sándor a DK-ból, akik az ülés előtt publikus webinárban fejtették ki nézeteiket (pártcsaládjuknak megfelelően 60, illetve 65 százalékos mérséklés mellett kardoskodva).

Az egységes elfogadáshoz még nemzetállami jóváhagyások is kellenek (még Lengyelországban is). Ez nehéz lesz, mivel a menetrendet nemcsak összesítve, de tagállami szinten is tartani kell. Amikor konkrét programokra kell fordítani az összesített számokat, akkor valóban az szokott kijönni, hogy nem elég a Mátrai Erőmű átalakítása, a napenergia támogatása, vagy az elektromos buszok, autók, motorok, biciklik támogatása, hanem szintet kell ugrani. Ez ijesztő elsőre, mert olyanok jönnek ki, hogy Magyarországon két teljes megyét le kell fedni nappanellel, vagy három háztartásból, kettőben kell egy teljes fűtéscsere, esetleg minden magyarnak elektromos autóra kell váltani.

Ugyanakkor a globális felmelegedés elleni harc éppen olyan, mint a koronavírus elleni küzdelem - eredményt csak a szigorú és számonkért központi intézkedések tudnak hozni.

Ma már nem elfogadott a gyermekmunka, nem legális a szemetünk kihordása az erdő szélére, az ipari maradékanyagok tisztítás nélküli beengedése a folyókba, tengerekbe. 2050-től már nem lesz elfogadható a károsanyagok belepöfékelése sem a levegőbe.

Címkék: EU, klíma

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 17. 10:49, szerda | Világ

Ezen a napon: Április 17.

Ezen a napon rovatunk mai epizódjában ismét bemutatunk néhány jeles eseményt, amelyek a mai napon történtek a történelemben.

2024. Április 03. 09:26, szerda | Világ

114 éves korában elhunyt a világ legidősebb férfija

A Guinness Rekordok Könyvébe 2022 májusában került be.

2024. Március 13. 15:47, szerda | Világ

Meghalt a férfi, akit több mint 70 évig vastüdő tartott életben

Még életében elvégezte a jogi egyetemet.

2024. Február 28. 15:15, szerda | Világ

Ezen a napon: Február 28.

Ezen a napon rovatunk mai epizódjában ismét bemutatunk néhány jeles eseményt, amelyek a mai napon történtek a történelemben.