Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatában családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.
Mint írják, a kutyákról tudható, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák - tették fel a kérdést a kutatók, akik egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését hasonlították a kutyáéhoz.

A házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban.

A kísérletben az úgynevezett megoldhatatlan feladat paradigmát alkalmazták, ahol az állat először egy könnyen megoldható feladatot kap. Ez ebben az esetben egy élelmet tartalmazó doboz kinyitása volt, amely néhány próba után megoldhatatlanná válik, mert a dobozra rázárják a tetejét.

Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa arról beszélt, hogy amikor az állatok a dobozzal először üresen, élelem nélkül találkoztak, a malacok és a kutyák hasonló mértékben mutattak ember felé irányuló viselkedéseket. A különbségek akkor lettek szembetűnőek, amikor jutalomfalatot tettek a dobozba, és izgalmas kihívás lett kinyitni azt. A malacok ezt kezdettől fogva gyorsabban oldották meg, talán a jobb manipulációs képességüknek köszönhetően. Amikor megoldhatatlanná vált a feladat, a kutyák a korábbihoz képest többet fordultak az ember felé. Ezzel szemben a malacok kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutattak, viszont a kutyáknál kitartóbban próbálkoztak a doboz kinyitásával, ami az önálló problémamegoldásra való hajlamukat tükrözheti - magyarázta a kutató.

A két faj között talált hasonlóságok azt mutatják, hogy az emberrel való kommunikálásra való képesség mindkét fajban hasonlóan jelen van. "A viselkedésbeli különbségek hátterében a fajspecifikus sajátosságok állhatnak. A kutyák természetes módon jobban függnek és együttműködőbbek az emberrel, ami megmagyarázza, miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében" - mondta Paula Pérez, a tanulmány egyik szerzője.